Hogyan szoptattak elődeink Magyarországon?
Szeretnék egy kis történeti bepillantást adni, milyen természetes volt a szoptatás, milyen hiedelmekkel néztek szembe az asszonyok a idők folyamán. Nemrégiben egy rádiós interjúra készülve bukkantam rá ezekre a nagyon érdekes dolgokra és gondoltam megosztom veletek.
A szoptatás a legtermészetesebb, legbiztonságosabb módja a táplálásnak. a tej táplálék, az újszülött életben tartásának feltétele, az élet, az anyaság a szeretet, az oltalom szimbóluma. Az anyamell az élet forrása, a tej az élet vize.
- Az anyatejnek minden kultúrában mágikus erőt is tulajdonítottak, sebeket, fájós szemet, fület gyógyítottak vele. A szerelmi varázslás fontos összetevőjeként is szerepel , mely képes a szíveket egymás felé fordítani és visszahozni a Évszázadokon keresztül rontáselhárító, óvó-védő funkciót is tulajdonítottak neki. A legismertebb a gyermekágyas asszony fekhelyének anyatej cseppekkel való védelme az ártók, a gonoszok, a boszorkányok és tejelvivés ellen.
- Általában addig nem rakták az anya mellére a gyermeket, amíg meg nem keresztelték,, ugyanis pogánykát nem volt szabad szoptatni. Ezért igyekeztek minél hamarabb megkeresztelni, ha reggel született- délután, ha este akkor reggel, ha pénteken akkor vasárnap.
- Legegyszerűbb módja a tejindításnak, ha az első tejet nagyobb gyerekkel, esetleg a férjjel, vagy külön ezzel foglalkozó öreg, fogatlan nőkkel kiszopatták. Sokszor fejéssel próbálták elindítani a tejet, amit általában „kenés”, azaz masszírozás előzött meg.
- A szoptatásnak nem volt szabott rendje, ha sírt a gyermek megszoptatták. Gyakran kisszékre, ún. szoptatós székre, karosszékbe ülve szoptattak. Nem csináltak belőle nagy gondot ha népesebb helyen kellett mellre venni a gyereket, legfeljebb elfordultak vagy kendőt terítettek a gyermek fejére. A szoptatós anya fedetlen melléhez, soha nem az erotikus képzet társult, hanem a természet törvénye, a termékenység, az anyaság, a gyermektáplálás és az önfeláldozás képe kapcsolódott.
- A tej megindítására és a tej fenntartása érdekében bőséges táplálkozást és sok folyadék fogyasztást ajánlottak.
- Bábakönyv szerint: „Ha szoptat, a harmadik héttől kezdve ½-1 liter sör ihatik napjában, ellenben a nagyon hevítő szeszes italoktól a szoptatás egész ideje alatt tartózkodnia kell. Bort csak gyönge, nem szoptató gyermekágyas nőnek szoktunk ajánlani.”
Ha a sokféle racionális és mágikus eljárás ellenére csökkent, vagy elapadt a tej, ennek okát külső hatásokkal magyarázták: „elvitte” valaki, valakire „ráragadt” a tej, a boszorkány vitte el. Általános hiedelem szerint a tejet házhoz kellet kötni, ezért senki nem ülhetett a szoptatós asszony ágyára, még férfi sem, mert férfiemberre is, bár akarata ellenére, de „ráragadhat” a tej.
És végül Dombi Sámuel 1772- ben megjelent bábakönyvében így érvel az anyai szoptatás mellett:
„Kérdés: Hogy hasznosabb a gyermekre nézve, ha az édes Annya tejét szophattya?
Felelet: Az édes Anya, és gyermek közt leg-szorosabb egység vagyon az Anyának testébül formáltattván, s testének része lévén a gyermek:mellyre nézve, annak Emlöiben, rend szerint, leg-jobb a gyermek természetihez leg-alkalmatosabb tej készittetik. Innen vagyon: hogy leg-egészségesebb, leg-frissebb, le-szebb gyermekek azok, a kik édes Annyok tején neveltettnek.”
Forrás: Deáky Zita- Krász Lilla : Minden dolgok kezdete